Hirosima tömegpusztító hazugság?

Hiroszima, japán kikötőváros és ipari központ Japán fő szigetén.

Nappal 6 augusztus 1945 Hirosima károkat szenvedett, példátlan és eddig ismeretlen léptékben, w wyniku ataku nuklearnego.

A japánok már korábban is láttak amerikai repülőgépeket a területük felett, de ezek elszigetelt esetek voltak és nem is gyanították, że mogłyby przeprowadzić zmasowany atak lotniczy. Csak a lakosságot figyelmeztették és menhelyre irányították.

Nál nél.02:45 napon 6 augusztusi B-29 nevű repülőgép “a Japánra atombombát dobó repülő neve” Tinianból indították.

A bombát a gép fölé szerelték fel, hogy elkerüljük a felszálláskor bekövetkező nukleáris balesetet.Az Enola Gay-vel együtt egy fényképezőgéppel és egyéb eszközökkel felszerelt gép szállt fel.

O 08:15 6 augusztus 1945 év, Enola Gay Hirosimára esett , 4 tonna uránbombát nevezték el “Kisfiú”.

A bomba kb 560 méterrel a város felett.

Néhány perc múlva, füstcsíkok és szürkéslila tűz, átmentek a földre, hőmérsékleten kb 4000 °C, Több ezer ember égett el Hirosima központjában.

Minden épület egy körön belül 13 km-re a robbanás központjától teljesen megsemmisültek.

Szinte azonnal, kb 78 000 lakosok, és súlyosan megsérült 37 424.

13 983 embereket jelentettek eltűntnek, és több ezren szenvedtek besugárzást vagy más módon súlyosan megsérültek

9 1945 augusztusában a második atombomba felrobbant Nagaszaki városa felett “Kövér férfi”, aki ölt 75 több ezer embert, és elpusztította a város közel felét.

Van egy hazafias mítosz az amerikaiak körében, hogy augusztusban ledobták Japánra az atombombákat 1945 r. az ország feladását eredményezte, ennek következtében kb 500 ezer. akár egymillió amerikai katona, aki nagy valószínűséggel meghalna, ha a háború tovább tartott volna.

Ez a mítosz lehetővé teszi az amerikaiaknak, hogy igazolják a tényt, hogy kormányuk több százezer japán nőt és gyereket ölt meg, mert a robbanásokban többnyire civilek haltak meg.

Nie dziwi więc fakt że 80 csináld 90% amerikaiak, hisz ennek a mítosznak.

Úgy tűnik, hogy az atombombák ledobásáról szóló döntés, nem katonai szempontok diktálták, csak politikai. Főleg a Szovjetunió növekvő erejével szembeni erődemonstrációról szólt, és az elnök jóváhagyásával a „Manhattan” projektre titokban elköltött hatalmas összegek indoklása az Egyesült Államok Kongresszusa előtt.